Éppen 11 éve fogalmaztam meg ITT a gondolataimat arról, hogy manapság a jóga milyen népszerű.
Az igazság az, hogy a helyzet rosszabbodott, és mégis valahol javult is. Kezdem a pozitívval: javult, mert elterjedt, sokan jógáznak, keresik az útjukat ("jobb mintha kocsmába járnának...") ugyanakkor - és akkor itt a negatív látásmód: felhígult a jóga, az embereknek van egy kialakult képük róla, elvárásuk, ehhez pedig igazodva számos jógairányzat született, aminek valójában már nagyon kevés köze van a jógához.
A jóga meghatározására nem találtam még jobbat Dr. Weninger Antal sugallta gondolathoz, miszerint a jóga lélegzés, eggyé válás a lélegzéssel, legfelsőbb szinten a Teremtővel.
Nem sóhajtozás, nem nyújtózkodás, nem hókuszpókusz, nem csillivilli mandalás cucc, hablatyolás, és nem a másik véglet sem, a tornázás, az aerobik, az ugrabugra, az erősítés, az izmozás.
Az egész univerzum egyensúlyra törekszik, valójában mi is, a sejtjeinktől kezdve egészen a gondolati világunkig.
Tehát egyik véglet sem egyensúlyra törekvés, a lélegzés viszont igen.
Lélegzeni muszáj, és nagyon nem mindegy hogyan tesszük. Dr. Weninger Antal szerint pusztán légzőgyakorlatokkal gyógyítható a legtöbb betegség, ugyanis Ő azt vallja minden a pszichére vezethető vissza, és a légzőgyakorlatok segítségével a pszichét is módosíthatjuk.
Mint fent úgy lent - vagyis ahogy a Föld bolygó "betegeskedik", kibillent az egyensúlyából, így mi is - minden mindennel összefügg, minden mindenre hatással van, néha kevésbé, néha hatalmas erővel. Ez a látásmód, máris segíthet az egyensúlyra való törekvésre.
Ha egy kicsit is megnyugszunk, és észrevesszük a valóságot.
Om Namah Sivaya ✿
