Anitja ✿ műhelye
Balatonrendesen minden hónap utolsó szombatján Anitja ✿ műhelye (most előrehozva egy héttel önkormányzati esemény miatt) - ennek az előadásnak az anyagát olvashatjátok most itt, melynek a címe:
Rádzsa jóga 8 lépcsője a jelenben
Az előadást visszatekintéssel kezdtük: már a több mint 4000 éves Indus völgyi civilizáció romjai közt fellelhetők meditáló jógi ábrázolások. A legősibb (több ezer éves) szent szövegek a Védák, melyet hindu papok (Brahminok) gyűjtöttek össze. Az utolsó része az Upanisadok ("Melléülés") amely már tartalmaz Ájurvéda (Egészséges élet tudománya) szövegeket. A legrégebbi indiai eposz szintén több ezer éves: a Mahábhárata, amelynek a része a Bhagavad-gíta, ahol már konkrétan jógáról is szó esik Krisna magyarázatával.
A Jóga szútrák, ahol a Rádzsa jóga rendszerét megtaláljuk, szintén nagyon ősi, melyet a hagyomány szerint Patandzsali hindu bölcs írt valamikor Krisztus után. 196 szútrát (vezérfonalat) tartalmaz, amelyben meghatározza azokat az erkölcsi, szellemi, és anyagi pontokat, amelyek a jógához, és a megvilágosodás eléréséhez szükségesek.
A Rádzsa jógát úgy is szokták említeni, mint jógaösvény, a másik három fő jógaút (Karma-, Bhakti-, és Dnyána jóga) mellett.
"A Patandzsali által leírt jóga szútrák szerint a Rádzsa jóga nyolc fokozatra oszlik. Ezek mindegyike a következőnek az alapfeltétele, és segítségükkel test és szellem megtisztul, s a jógi, végighaladva mind a nyolc lépcsőn, elérheti a megvilágosodást." Sivananda jóga kézikönyv
Tehát ha ilyen régi írásokról van szó, hogyan tudjuk ezt a mai napokban értelmezni, illetve beilleszteni?
Ezt próbáltam meg főleg Dr. Weninger Antal, és Dr. Baktay Ervin magyarázatainak segítségével.
Ekkor kiosztottam a 8 lépcsős rövid felsorolást, melyről egyenként végighaladva beszélgettünk:
Végezetül pedig idéztem néhány mondatot Dr. Weninger Antal Jóga a mindennapokban című könyvéből:
Az Ahimsa-ról, vagyis az erőszaknélküliségről: " Ha csak ezt az egyet tartanák be a jámákból (a kötelességekből) máris megváltozna a világ képe és minden háborúság és terror lehetetlenné válna." - mert így ír a világról: "A mindennapi élet tele van konfliktusokkal, önzéssel, jogbitorlással, durvasággal és mindennemű önző cselekedettel. A jógagyakorló gondosan kerülje az ilyesmit; gondolatban, szóban és cselekedetben őrizze meg finom lelkületét."
A Satya-ról, vagyis az igazlelkűségről: " A hétköznapi élet tele van hazug ígéretekkel és tagadással, amelyek eltorzítják tudatvilágunkat, és vele az életet is. Érdekes, hogy az igazság nemcsak erkölcsi szépség, hanem egyben egészség is. ... Az igazság ugyanis kifejezésre jut olyan lelkiállapotokban, amikor azt valóban éhezzük és szomjúhozzuk. Ez a lelkület áttevődik szerveink egészségére. A filozófusok ezért általában hosszú életűek. Ahogy a hazugság szennybe borítja a lelkületet, és minden esetben rendellenes szervi működésben csapódik le, kórtani jelentőségű, mert sokféle betegséget okozhat."
Az Asteya-ról, vagyis a nem eltulajdonításról: "Az ember tele van külső értékek birtoklásának vágyával, és ha ezek nem teljesülnek, akkor boldogtalan. A gyenge jellem ilyenkor elbukik ezen a vágyon, és eltulajdoníthat vagyoni tárgyakat, hétköznapi szükségletek kielégítésén felül még mindenféle fölösleget is elkíván másoktól. Ez az irigység lelkülete, amely gyakran lopássá fajul."
A Svadyaya-ról, vagyis az önmagunk tanulmányozásáról: "Olvassunk, vagy hallgassunk olyan közléseket, amelyek megismertetnek bennünket lelki magatartásunk törvényszerűségeivel."
Forrás: Sivananda jóga kézikönyv,
Dr. Baktay Ervin: A diadalmas jóga,
Dr Weninger Antal: Jóga a mindennapokban
Om Namah Sivaya ✿
HAMAROSAN FOLYTATOM!
