A BEFEJEZŐ RELAXÁCIÓ / AVAGY PIHENJÜK KI MAGUNKAT
Valamennyi időt mindig szakítsunk jógázást követően a relaxációra, illetve ha úgy érezzük Gyermekünknek szüksége van egy kis nyugalomra önállóan is gyakorolhatjuk bármikor a relaxációt.
Valós megnyugvást a tudatos légzéssel, vagyis légzőgyakorlatokkal, és a tudatos pihenéssel, vagyis relaxációval érhetünk el. Így hát tulajdonítsunk neki nagy jelentőséget, és érzékeltessük Gyermekünk számára is a fontosságát.
A relaxációs póz a háton fekvő savászana, előfordulhat azonban, hogy Gyermekünk biztonságosabban és komfortosabban érzi magát oldalfekvésben, vagy más néven tigrisfekvésben:
Mivel relaxáció alatt egy kicsit csökken a testhőmérséklet jó ha zoknit húz a Kisgyermek, és esetleg egy pléddel betakarjuk.
Kezdjük hasi légzéssel, használhatjuk a játékokat a hasunkon mint a légzőgyakorlatoknál.
Ezután a tökéletes ellazulás eléréséhez meg kell tapasztalnunk a feszült, és az oldott állapotok közötti különbséget, ezt megtehetjük marionett báb hasonlattal, amikor is mintha kötél tartaná a jobb lábunkat felemeljük néhány centire a padlótól, majd a következő pillanatban elengedjük a képzeletbeli kötelet, és a lábunk ellazul, leesik.
Így járjunk el a másik lábunkkal, a jobb kezünkkel, a bal kezünkkel, fenekünkkel, mellkasunkkal, mindenünket szép sorjában egy kicsit emeljük fel, majd engedjük lazán vissza a földre, azután az arcunkat szorítsuk össze (grimaszoljunk egy nagyot) és lazítsuk el, legvégül pedig a fejünket gördítsük jobbra és balra, majd hagyjuk, hogy középen megtalálja a helyét. Így rögzülnek a feszült és az oldott állapotok közötti különbségek.
Eleinte a feszítést ne kössük össze a légzéssel, hagyjunk időt a Gyermekünknek kidolgozni magában a lazulási folyamatokat. Később azonban belégzéssel feszítünk, és kilégzéssel lazítunk minden testrészünket.
Majd vezessük végig a Gyermekünk figyelmét a testén lentről a lábától, a feje búbjáig, tudatosítsuk benne testrészenként a lazulást megnevezve azokat, és kijelentve azt, hogy tökéletesen ellazult, vagy meleg és puha, esetleg elnehezedett és megpihen. Célzottan lazítsuk el az izomcsoportokat. Az, hogy mennyire részletesen tesszük ezt, függ a rendelkezésünkre álló időtől, a Gyermek életkorától (például mennyire ismeri a testrészeit) és a Gyermekünk temperamentumától (mennyi ideig képes nyugodtan figyelni).
Néhány gyakorlás után a testben lévő izmok tudatos ellazítása egyre gyorsabban fog történni.
Végül használjunk megnyugtató hasonlatokat, képeket. Például, hogy egy puha felhőn ringatózunk, vagy egy meleg vízű tóban, és minden kilégzéssel érezzük, hogy egyre könnyebbek vagyunk. Ügyeljünk arra, hogy csendben és nyugodt hangvétellel beszéljünk, segítve ezzel is a Gyermekünk lazulását.
A relaxáció befejezése mindig először kis mozgatásokkal, majd egy jó nagy nyújtózkodással történjen.
OM NAMAH SIVAYA
